Mesékben lelt gyógyír – szubjektív

Emlékszem, mikor a mese, mint gyógyír egy váratlan napon rám talált. Akkor már tudtam és tapasztaltam, hogy a különböző művészetek, számomra leginkább az írás, a zene és a tánc gyógyítóan hatnak rám. Visszavezetnek mélyen önmagamba, ahonnan őszintébben és tisztábban tudok kapcsolódni az érzéseimhez, a gondolataimhoz és a világhoz.

Egy szürke egyetemi napon talált rám gyermek- és ifjúságirodalom órán az ELTE-BTK falai között Boldizsár Ildikó gyógyító munkája a mesékkel. Nem volt kérdés, rögtön lecsaptam a témára, és gyorsan referátumot is készítettem az egyik könyvéből. Magával ragadó volt már az első találkozás is a Metamorphoses Meseterápiával, ám néhány évig, mint egy kis magocska éldegélt bennem az élmény, nem szökkent szárba.

Aztán évről évre egyre jobban belefáradtam önismereti utam során az önsegítő könyvek, megmondó, a világtól elrugaszkodott segítők végeláthatatlan tanácsaiba. Szerettem volna itt maradni ebben a 3D-s világban, elengedni ezt a sok ezo-spiri, mindenféle teljesen különböző kultúrákból kiragadott, valós kontextus és megértés nélküli álbölcsességeket, melyek sehogy sem tudtak szervesen beépülni a világomba.

Első saját élmények

Mindezek mellett ekkor már egész sok spontán irodalomterápiának is beillő élmény ért hála a magyartanár szakpáromnak és a temérdek olvasmányélménynek. Az egyik ilyen meghatározó könyv volt például Oravecz Imre: 1972. szeptember, mely emlékszem olyan volt, mint egy józanító villámcsapás. De hasonló élményt okozott Rakovszky Zsuzsa: Egyirányú utcája is. Ezeken és sok más konkrét élményeken felbuzdulva kezdtem el csak úgy a saját örömömre olvasgatni tematikus meseválogatásokat. Talán az első nagy rácsodálkozást A fekete bika című mese hozta. Elkezdett valahogy mozogni bennem a történet, és mint egy tükör, úgy mutatkozott meg a saját életem és a mesei cselekmény közti hasonlóság. Nem eresztett a sztori. És bár egyáltalán nem tudtam, hogy merre tartottam az életem azon pontján, mégis erőt és hitet adott a mindennapokhoz. Segített, hogy ne adjam át magam az önsajnálatnak, szomorúságnak, hanem folytassam az utam egyedül, ha már úgy alakult, hogy hirtelen tűnt el a Fekete bika az életemből, akárcsak a mesében a lány életéből. Végül egyszer csak egy teljesen váratlan pillanatban, miután a Fekete bika megküzdött a saját démonjával, visszanyerte királyfi alakját, és én is átkeltem a hatalmas hegyen egyedül, újra keresztezték egymást az útjaink. Azóta pedig közös úton járunk együtt boldogan. 

 Tovább az úton

Ezután következett a szembenézés a bennem rejlő szörnyeteg királykisasszonnyal egy nagyon intuitív és támogató meseterapeuta segítségével. Tudatos szintre emeltük és integráltuk a mesében rejlő univerzális megoldókulcsot, melyhez bármikor fordulhatok, ha úgy érzem, hogy olyan élethelyzetben, állapotban találom magam, mely az életerőmet emészti el, és mikor kizuhanok a középpontomból.

Ezután és sok további saját mesés tapasztalat után kezdtek el a jó pár éve elültetett magok mocorogni bennem. Végül úgy döntöttem, hogy rálépek a Metamorphoses Meseterápia cseppet sem könnyű, ágas-bogas útjára. Egyelőre szorgos tanítványként járom ezt az utat bízva abban, hogy a mesékben sűrűsödő emberi bölcsességforráshoz testi-lelki-szellemi szinten is egyre könnyebben tudok majd kapcsolódni, és idővel e bölcsességeket együtt másokkal közösen is ki tudjuk majd bontani. 

Ha érdekel a Metamorphoses Meseterápia módszere, szeretettel ajánlom Boldizsár Ildikó szakmai könyveit. Ha pedig itt az oldalon olvasnál tovább, akkor az alábbi cikket ajánlom szeretettel!

 

Leave a Reply

We are using cookies to give you the best experience. You can find out more about which cookies we are using or switch them off in privacy settings.
AcceptPrivacy Settings

GDPR

  • Adatvédelmi nyilatkozat

Adatvédelmi nyilatkozat

Joysteps_adatkezelési tájékoztató_20220207

 

Csak az elengedhetetlen sütiket fogadja el.